A magyarországi távolsági tömegközlekedés talán legfontosabb viszonylata a Budapest és Hegyeshalom közötti, a korábban kiadott menetrendekben nem véletlenül az 1-es számot kapó vasútvonal. Ez hazánk első villamosított vasútvonala és egyben a Nyugat-Európa felől és felé történő utazások leggyakrabban választott iránya. A történelmi érdekességek és a nemzetközi jelentőség hangsúlyozása helyett azonban nézzük meg azt, ami a hazai utazóközönség számára a legfontosabb!

Vonatok típusai, száma, menetidő. (Az árakra felesleges szót pazarolni: mint bárhol az országban, kifizeti az utas a km-díjat és amennyiben pótdíjköteles vonaton utazik, akkor a pótdíjat is.) A vonalon tapasztalt utasforgalom kiemelkedő hányada Budapest és Győr között bonyolódik, így ezt, valamint a vonalhálózati tényeket figyelembe véve az alábbi összesítés erre a szakaszra összpontosít.

Budapestről Győrbe személyvonattal, ún. gyorsított személlyel, gyorsvonattal, intercityvel, nemzetközi vonattal és railjettel utazhatunk. A gyorsított személyek száma hétköznaponként 3, vasárnaponként 1, szombatonként nem közlekednek. A többi vonattípus a hét minden napján, ütemes menetrendet követve indul. A személyvonatok a kisalföldi megyeszékhellyel a Déli pályaudvart kötik össze, az összes többi a Keleti pályaudvarral nyújt közvetlen kapcsolatot.

A közös pont Kelenföld, így az alábbi táblázatban, mely összegzi a legfontosabb információkat, a Kelenföld és Győr közötti szakasz adatai láthatók. (A párhuzamosságok kizárása érdekében közvetlen buszjáratok nem közlekednek a főváros és Győr között, így aki a tömegközlekedést választja akár kényszerből, akár kényelemből, akár az M1-es autópályával szembeni negatív tapasztalatai következtében, mindenképpen vonattal utazik, így a sűrű menetrend erősen indokolt.)

A railjet és a többi nemzetközi vonat (nemzetközi gyors, Eurocity, Euronight) kizárólag Tatabányán áll meg, az intercityk ezen felül Tatán és Komáromban. A 65-70 perces menetidők a 127 km-es távra tulajdonképpen rendben is vannak, magyar viszonylatban ez kiemelkedőnek számít. A menetrend sűrű és ütemes, a személyvonatok 05:28-tól 21:28-ig, az intercityk 06:25-től 20:25-ig minden órában ugyanakkor indulnak a kelenföldi állomásról. 5:55-től 20:55-ig pedig 12:55 kivételével minden órában valamelyik legalább Bécsig közlekedő nemzetközi vonattal vagy a napi egyszer (14:55) indított gyorsvonattal utazhatunk. Ezen felül aki a főváros és Tatabánya között utazik, választhatja a 6:58-tól 19:58-ig óránként közlekedő, Oroszlányba tartó személyvonatokat, továbbá van három éjjeli személyvonat 22:28-kor, 23:28-kor és 00:28-kor Komárom végállomással.

Véleményem szerint az 1-es vonal erőssége a sűrű menetrend, a hazánkban kiemelkedően jó menetidő és a modern eszközpark – a mozdonyok, a kocsik és a Flirt-szerelvények szintje is felette van annak, amit általában az emberek a MÁV-ról gondolnak. Gyakori késés a Bukarestből és Belgrádból Bécsbe tartó nemzetközi vonatok kivételével nem tapasztalható.

Gyengeségnek tartom ugyanakkor, hogy Kelenföldről 21:28-kor elmegy az utolsó vonat Győrbe, pedig három éjjeli szerelvény a vonal jelentős hányadát megtéve Komáromig eljut. Esti programok után gyakorlatilag kizárt így eljutni Pestről Győrbe (és nyugatabbra) tömegközlekedéssel. A másik gyengeség az országban általánosan tapasztalható: a nyugati és keleti közötti fővonalak közötti közvetlen kapcsolat szinte teljes hiánya. Kizárólag 1-1 nemzetközi vonattal lehet átszállás nélkül eljutni Győrből pl. Debrecenbe vagy Békéscsabára, míg pl. Miskolc és Szeged irányába egyáltalán nincs ilyen lehetőség. Napi 1 pár vonat (intercity) indítása aligha lenne az utazóközönség ellenére.