A nagyvárosok tömegközlekedését néha nehéz áttekinteni és értelmezni. Különböző típusú járművek útvonalainak keszekusza hálózata, átszállások, zónák, eltérő tarifák nehezítik az egyszeri utas életét – főként ha külföldön jár. A rutinos vagy szakavatott szemek azonban általában gyorsan megtalálják a rendszer legfontosabb tulajdonságait. És persze nem árt, ha az ember járt már néhány nagyvárosban és utazott ezekkel a járművekkel, így egy számára új környezetben a hasonlóságok megtalálásával sokkal jobban kiigazodik kevésbé tapasztalt társainál.

Blogom városi közlekedéssel foglalkozó posztjainak első csoportja a velünk szomszédos országok fővárosainak tömegközlekedését veszi górcső alá. Vagy ha nem is górcső alá, azért rápillantunk, hogy ők mit csinálnak másképp. Óva intenék mindenkit arról, hogy a különböző megoldások láttán rögtönzött ítéletet hozzon! Hiába vagyunk szomszédosak ezekkel az országokkal, a rengeteg befolyásoló tényező (a város mérete; elhelyezkedése; terjeszkedése; történelme; az ország városhálózatában betöltött szerepe; a gazdasági versenyképessége; anyagi lehetőségei stb.) miatt gyakorlatilag minden város tömegközlekedési szakembereinek más kihívásokkal kell szembenéznie és más-más igényeket kell kielégítenie. Így nehéz azt is megítélni, hogy adott esetben a BKK-nak mit lehetne vagy kellene adoptálnia a külhoni szakmabeliektől.

A posztsorozat első állomása Ljubljana. Úgy gondoltam, hogy haladjunk a legkisebb várostól a legnagyobbig. Szlovénia fővárosának lakossága a 300 ezret sem éri el, míg az utolsó, hetedik ilyen jellegű bejegyzésemben egy tízszer ekkora népességű városba, Kijevbe utazunk képzeletben.

Ljubljanában többen élnek, mint a legnagyobb vidéki városainkban, azonban mégsem találkozhatunk ott trolival és/vagy villamossal, mint Debrecenben, Miskolcon vagy Szegeden. A metró szóba sem jöhet, ahogy helyi jellegű vasutak sem támogatják a városi forgalmat. Egyedül buszra szállhatunk, ha a szlovén fővárosban járunk.

A „helyi BKK” karjai kinyúlnak a városhatáron, így a társaság hálózatát bemutató térképeken három zónával találkozunk – azonban semmi ok az aggodalomra! A turisták vagy üzleti célból utazók döntő hányada a városhatáron belül marad, így pedig nem lép át zónahatárt, ugyanis a város egésze és még néhány kisebb település az első zónába tartozik. Így egyszerű a jegyvásárlás. Az első zónán belül maradva 1,2 € egy db „jegy” ára (lásd lejjebb az idézőjel okát), amivel 90 percig utazhatunk, függetlenül az átszállások számától. A város méretét figyelembe véve adott esetben akár ez egy oda-vissza utazáshoz is elegendő lehet, ha valahol csak 40-50 percet töltünk.

A városi buszközlekedés gócpontja (Kolodvor) logikusan a vasútállomás mellett található – és egyébiránt a városmagtól, a turistafrekventált utcáktól is csupán gyalogtávra van. Innen indulnak a nemzetközi buszjáratok pl. Olaszország irányába. De ugyaninnen indul a reptéri járat is. A 2017-ben mintegy 1,7 millió utast fogadó repülőtér viszonylag messze van innen (31 km), az út 50 percig tart. A többi európai nagyváros gyakorlata alapján nem meglepő módon nemhogy az első, hanem mindhárom zónát úgy rajzolták meg, hogy azok a repteret ne érjék el. A zónákon kívüli, hétköznaponként óránként, hétvégenként kétóránként közlekedő járatra 4,1 €-ba kerül egy jegy.

Visszatérve a városon belüli közlekedésre, annak igénybe vételéhez először vásárolnunk kell egy ún. Urbana kártyát 2 €-ért, amit aztán tetszőleges összeggel (min. 1 €, max. 50 €) feltöltünk. Ezzel vásárolhatjuk a jegyeket már a buszon – ami ugye fizikailag nem jelentkezik, egyszerűen a gép levonja a megfelelő összeget erről a kártyáról. A buszokon tehát nincs készpénzforgalom, csak és kizárólag ezt a kártyát használhatjuk fizetésre. Fontos adalék, hogy amennyiben többen utazunk, elég egy kártyát venni és az azon szereplő összeget felhasználni valamennyi utas részére. (Ugyanilyen kártyával lehet egyébként igénybe venni a városi biciklikölcsönzést és ezzel lehet fizetni a parkoló automatáknál is.)

A járművek jelentős hányada megfelel a kor követelményeinek. Leggyakrabban háromajtós Mercedes vagy csuklós, négyajtós Man buszokkal találkozhatunk a város utcáin.

A következő hasonló állomásunk Pozsony lesz, addig is kellemes időtöltést kívánok mindenkinek, aki útra kel akkor, amikor az ősz még a szebbik arcát mutatja!